Cs. időközben munkamániás lett. Mert Cs.-t előléptették, 2 hónap után 3 pozíciót ugrott előre. És mivel alapvetően szorgalmas és felelősségteljes, így aztán minden munkát rányomnak, ami miatt ugyan panaszkodik, de szerintem titokban élvezi, hogy ilyen fontos. És amúgy az is.

Emiatt viszont alig látom. Nekem rengeteg szabadidőm van, mivel ki kell vennem az összes szabadságomat, és amúgy sem motivál már a munka, de Cs. szinte soha nincs itthon. Gyakran megesik, hogy este 8-kor felhív, hogy menjek már el érte, mert még mindig nem végzett, és amúgy is 1.5 óra az út BKV-vel. Én persze bevágódom a kocsiba, átszelem a várost (legalább nincs dugó), és az üzlet hátsó bejáratához parkolok - az üzletvezető-helyettes feleségének ez jár, nem? Cs. beenged a hátsó ajtón, majd elindul pénztárat zárni. Közben egy-két eladó megkérdezi tőle, hogy mehetnek-e haza, Cs. pedig kedvesen, de azért fensőbbségesen mondja: "Mehetsz." Olyan főnökös, hogy legszívesebben a nyakába ugranék!

Aztán figyelmesen megszámolja a pénzt, kinyomtatja, amit ki kell, és a hátsó irodában elintézi az adminisztrációt. Közben néhány embernek utasítást oszt a másnapi munkára vonatkozóan, komoly képpel válaszolgat a kérdésekre, majd elzárja a pénzt és beindítja a riasztót. A kocsiban hazafelé százszor megkérdezi, hogy becsukta-e az ajtót, majd a mindennapi kis konfliktusokról mesél: Manci összeveszett Pirivel, és neki, a kakasnak a tyúkólban kellett volna rendet tennie. Béla a főnökre panaszkodott Cs.-nek, ő pedig nem tudta, hogyan reagáljon. Icuka egész nap semmit nem csinált, és ha Cs. nem szól rá, akkor állandóan cigiszünetet tartott volna. Mert az emberek alapvetően nem szeretnek dolgozni, legalább is ezek nem, de hát mire lehet számítani, amikor kevesen vannak, és nincsenek megbecsülve. Mármint anyagilag, és emberileg.

Azért látom rajta, hogy nagyon élvezi, hogy ő a faktor, persze, csak hümmög, hogy á, dehogy, hiszen ugyanúgy kell minden alja munkát csinálnia, mert az emberek jobban dolgoznak, ha látják, hogy a főnök is csinálja. Mondom neki, hogy szerintem nem szégyen a munka, és amikor ennél sokkal szarabb munkája volt, én akkor sem néztem le. Cs. elhallgat, majd azt mondja: "Tudod, azt szeretem itt, hogy most már más sem néz engem le."

Én pedig olyan büszke vagyok rá, csak látom magam előtt, ahogy elhanyagolt unatkozó feleség leszek, aki alig várja, hogy a postás/ rendőr/ villanyszerelő/ házmester/ gázos/ díjbeszedő/ handlé/ szódás/ képkereskedő/ házmester/ fia/ kéményseprő egy kedveset vakkantson neki.

Szerző: anna_over_the_moon  2007.12.17. 09:57 1 komment

Címkék: cs ceg dbgy

A bejegyzés trackback címe:

https://sarikittyom.blog.hu/api/trackback/id/tr554579886

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Ismeretlen_15787 2007.12.18. 17:08:31

Nem tudok az előzőhöz kommentelni, de valami fantasztikusan látványos a növekedés a pocidon:)