Elolvastam a Terhesség félelem nélkül című könyvet, amely ugyan segített abban, hogy egy csomó parámat levetkőzzem, ellenben sikerült újabb parákat ébresztenie bennem.

A most aktuális félelmem (amellett, hogy akkorára növök, mint egy bálna) az, hogy a baba vagy én, vagy mindketten meghalunk szülés közben. Ugyanis olvastam, hogy állítólag sok kismama parázik ettől - nekem mondjuk eddig eszembe sem jutott - tehát biztos van alapja. És bár a 21. században elhanyagolható a csecsemő- és anyahalandóság, mégis VAN esélye (különben nem beszélnénk róla).

Eljátszottam a gondolattal, hogy mi lenne, ha meghalnék. Azt hiszem, Cs. valahogy csak túlélné -ő olyan fatalista, szerintem el tudná fogadni a tényt, hogy nem vagyok. Nem azért, mert nem szeret, hanem ő egyszerűen ilyen - túlélő tipus. Anyu viszont nem élné túl, ha meghalnék - és ez talán érthető is.

Az is eszembe jutott, hogy ha mondjuk - mint a Dr. House-ban - feltennék a kérdést Cs.-nek, hogy kit mentsenek: engem, vagy a babát, vajon mit választana? Azt hiszem, engem választana - bár tudom, hogy akarja ezt a gyereket, és szereti is - de mégis úgy van vele, hogy amíg nem született meg, addig nem is élt. 

Nehéz döntés lenne, és örülnék, hogy nem nekem kell meghozni. Én nem tudom, hogyan döntenék. Ha esetleg tudatomnál lennék - és engem kérdeznek, akkor sem, illetve ha Cs. és a baba között kellene döntenem, akkor sem. Cs. az életem, a gyerek a jövőm.

Morbid.

Talán Isten vigyáz majd ránk. Ha már másra nem tudott.

Szerző: anna_over_the_moon  2008.01.24. 14:35 1 komment

Címkék: isten cs csipet zora

A bejegyzés trackback címe:

https://sarikittyom.blog.hu/api/trackback/id/tr844579906

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

ande · andedrag.freeblog.hu 2008.01.24. 17:03:33

Érdemes lenne megtudni, hogy az ilyen szörnyűségek mitől következhetnek be, mert akkor szerintem meglátnád, hogy azok Veled valóban nem fordulhatnak elő. Mert valami oka csak van, nemde? (Egyébként ettől 8 éves koromban féltem, ez tényleg morbid, nem?)