Bóbita táncol...

...tegnap a mamája felvette, énekelt neki, és megfogta a kezét, mintha táncolnának. Jobbra-balra dülöngéltek, és ez Sárinak úgy megtetszett, hogy azóta nagyjából csak így hajlandó kézben lenni. Mindez persze azt feltételezi, hogy az ember csak egy kézzel tartja, ami úgy fél perc után igen megerőltető, de csalni nem lehet, mert ő következetesen keresi a másik kezét az áldozatnak, hogy szabályos legyen a tánctartás. Tánc közben nagyon vigyorog - gondolom, élvezi. Vagy "énekel" - gondolom, ezt is.

Bóbita játszik...

...fogja a mesekönyvet a térdén, és lapozgatja. Vagy az Adótant. Vagy az angolszótárt. Fejjel lefelé. Mindent kipakol, néha sikerül bepakolnia is. A kártyapaklit szétdobálja, próbálja összerakni, de az ugye nem mindig sikerül. A plüssállatokat megölelgeti, puszilgatja, sőt, egy-kettőnek még azt is tudja, milyen hangot hallatnak. A bárány "bééégetése" már nagyon jól ment tegnap, a kutya-, cica-, tyúk-hang kis jóindulattal felismerhető. A tollal "rajzolni" próbál, igaz, a papír-toll vetületét még nem érti, de azt már határozottan érti, hogy ezzel a pálcikával virágot lehet varázsolni - és ezt meg is követeli, amint talál rá alkalmas felnőttet. A hintaló már nem a legjobb barátja, mert azzal nem lehet körbelovagolni a lakást, ellenben mászva mindenhova eljut. Teletabik még mindig jöhetnek korlátlan mennyiségben, sőt, már azt is kifigyelte, hogy az apja melyik fiókba pakolta el a DVD-t, így simán előszedi, ha arra van ihlete. Az erősítőt bekapcsolja, a hangerőt felcsavarja, csak néha fordított sorrendben. A cipők még mindig nagy haverok, igaz, mostanában már nem nagyon kóstolgatja őket, de felhúzni azért még mindig szereti. Úgy összességében megállapítható, hogy a játékai sokkal kevésbé érdeklik, mint a hétköznapi használati tárgyak, de ez azt hiszem, így normális.

Bóbita épít...

...mármint rendesen, egymásra pakolva a kockákat! Na jó, nem mindig sikerül a művelet, de ma reggel már három kockát is egymásra rakott úgy, hogy a torony nem dőlt le, és láthatóan nagyon büszke volt magára. Nem tudom, mikor kell elkezdenie egy gyereknek az "alkotást", de szinte hihetetlen, hogy ő már itt tart, mert pár héttel ezelőtt az volt a kedvenc játéka, hogy lerombolt mindent, amit az apja épített neki. 

Bóbita álmos...

...de nagyon nehezen tud, vagy akar elaludni. Egyenlőre ez a "délelőtt babakocsiban altatás fél órára, délután rendes szunya" dolog beválni látszik, bár igaz, hogy tegnap a délutáni alvással nagyon megszenvedtünk, mert vagy fél órát ordított, mire végül sikerült elaludnia, de szerintem a fogacskája volt a ludas a dologban. Mondjuk a módszerrel az a legnagyobb baj, hogy időjárás-függő, mert pl. ma nem tudtam délelőtt kivinni, olyan rossz idő van. Most a kiságyában alszik, kíváncsi vagyok, meddig. Amúgy nem lenne semmi gondunk az alvással, ha nem reggel 5-kor kelne, mert ha aludna mondjuk 7-ig, akkor ebédig már simán kihúznánk ébren, de így 10-re már olyan kókadt, hogy nem lehet vele bírni.

Csak azt nem értem, hogy két ilyen alvásmániás szülőnek hogy lehet olyan gyereke, aki 5-kor ébred?

Szerző: anna_over_the_moon  2009.03.18. 10:09 1 komment

Címkék: alvás micsinál

A bejegyzés trackback címe:

https://sarikittyom.blog.hu/api/trackback/id/tr244579599

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Ismeretlen_91082 2009.03.18. 19:21:00

Úgy, hogy tőlem örökölte :) hehe Jó kérdés, nálunk ezt a korán ébredést sajnos tőlem örökölte Dóri. Így nem is mutogathatok másra, mondjuk Apára... mennyivel jobb lenne :D Sári ügyesedik, ügyesedik!!