Nagyüzemben elindult az ovi, Sári középsős lett. Olyan nagylány már. Úszni fog járni jövő héttől, lesz neki úszósapkája is, meg minden. Olyan nagylány már, úszósapkás nagylány.

Ki volt írva az oviban, hogy az 5. életévüket betöltött gyerekeket kötelezően megvizsgálja a logopédus. Kérdezem az óvónőt, hogy akkor ez Sárira nem vonatkozik? De, de, mert az óvónő ragaszkodik hozzá, hogy Sárit is megvizsgálja. Tény, hogy nem beszél kristálytisztán. De ez a beszédhiba olyan Sáris, én úgy szeretem, hogy nem "köszönöm"-öt, hanem "koszonom"-öt mond. Persze, inkább járjunk ennek is a végére, mert nem lenne jó, ha később azért lenne gátlásos, mert raccsol, selypít és nem ejti szépen a magánhangzókat.

Tegnap Danika ottmaradt az oviban. Óriási bőgés volt, amikor kiderült a dolog. Hiába volt minden kompenzálási javaslat, Sári csak azt hajtogatta, hogy a Danit akarja. Végül vagy 8 másik plüssel mentünk aludni, de éjjel is felébredt párszor sírva, hogy hiányzik neki a Dani. Szegénykém, összetört a szíve.

Én voltam egy újabb gasztroenterológusnál. 2 gépelt oldalban összefoglaltam a kórtörténetemet, és mit mondjak, nem nyugtatott meg. Szerinte vagy lisztérzékeny vagyok, vagyok IBD-m van. Lisztérzékenységgel még nem vizsgáltak, így ezt jövő hétre bevállaltam. Az IBD-nek már egyszer futottunk egy kört, nagyon beteg lettem a vastagbéltükrözéstől, úgyhogy minden vágyam, hogy újra átessek ezen a vizsgálaton. Na de akkor nem láttak semmit, igaz, szövetmintát nem vettek. Az orvos most ezt szeretné megnézni. Mármint a szövetmintát. Mármint a vastagbelemből. És akkor ez újabb tükrözést jelent.

Én egyenlőre nem akarok tükrözést, ugyanis nem akarom csak úgy alávetni magam egy ilyen megterhelő vizsgálatnak. Az a baj, hogy kezdek rohadtul nem bízni az orvosokban - egy gasztroenterológiai magánrendelésen ugyanis a tükrözés a legdrágább vizsgálat, és ok, hogy a felmerült tünetek alapján akár indokolt is lenne a dolog, de kezdem azt hinni, hogy itt inkább a pénz, és nem a valódi szükségesség a legfontosabb motiváció az orvos részéről. De persze nem biztos. Ezért kértem egy másik orvostól konzultációt, ha az is azt mondja, hogy kell a vizsgálat, akkor rászánom magam.

Az viszont mindenesetre pozitív, hogy mindhárom betegség gyógyíthatatlan, életfogytig tartó kezelést igényel. A kérdés csak az élet-fogyásban van. A lisztérzékenység teljesen kezelhető diétával (bár az nagyon kemény), a Crohn és a vastagbélgyulladás ellenben meglehetősen rontja a kilátásokat. Azt hiszem, ezekben az esetekben nem a családbővítés lesz a legnagyobb problémám a közeljövőben.

Éljen hát a jövő.

Szerző: anna_over_the_moon  2012.09.04. 11:27 5 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://sarikittyom.blog.hu/api/trackback/id/tr444754295

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

kicsinap 2012.09.04. 21:16:00

Na működik.:-)
Szerintem örüljél nagyon, hogy Sárival is fognak foglalkozni, mert itt csak a nagycsoportosokra van kapacitás. Akinek nagyon sok hanghibája van, annak 1 év nem elég. És amúgy meg érezhetően segít a logopédia az olvasás tanulásban, mert sok olyan dolgot csinálnak (pl. hangok keresése szavakban), amit magyar órán is elsőben.
Nálunk a hármas számú beszédhibás, rengeteget javult magától, de azért pösze még mindig. Az új változások miatt elvileg 2 év múlva iskolába kellene mennie, és nem hinném, hogy lesz kapacitása rá a logopédusnak.

A betegséghez nem tudok mit mondani, remélem azért valami kiderül. De azért ismerősi körben nem egy Chron beteg van, akinek 2-3 gyerek van, szóval ez ne tántorítson el. Sőt nekem van egy nagyon kedves ismerősöm, neki vesetranszplantációja volt, 1 vesével él, és 3 gyereket szült.

kicsinap 2012.09.04. 21:17:19

Ja amúgy én is kevertem kiskoromban a magánhangzókat, és képzeld ez a mai napig gondot okoz nekem írásban, bár beszédben magától elmúlt. Gondolkodnom kell rajta, hogy milyen hangzót kell leírnom. Persze ez nem akadályozott meg semmiben a tanulás terén, de érdekes...

anna_over_the_moon 2012.09.05. 12:18:19

@kicsinap: Semmilyen tapasztalatom nincsen logopédusokkal, mert én nem jártam. Azt sem tudom, hogyan zajlik egy "kezelés". De persze ha kell, hát legyen. Nagyobb bajunk sose legyen!

kicsinap 2012.09.05. 20:25:19

Amit én láttam (mert eddig nekem sem járt gyerekem), megtanulják hogyan kell helyesen formálni a hangokat. Tükörben nézik hová kell tenni a nyelvet stb. És beszélgetik, hogy milyen szavakba milyen hangok vannak, kis mondókákat kell mondani, ilyesmi. Általában szeretni szokták a gyerekek. És magán úton óriási pénzeket kér el egy logopédus, szóval jó igénybe venni az ovisat.
süti beállítások módosítása