A hülyeség határtalan.

Tudtam, hogy egyszer elérjük azt a pontot, aminél már -gondoljuk naívan, nincsen lejebb. Aztán mégis...

Mindig rendkívül irónikusnak találtam, ahogy egyesek játszanak a termék-, ill. cégnevekkel. A Kiskapu Bt. és az Adócsaló Bt könyvelőirodák már-már városi legenda számba mentek, de azért magam is találkoztam vicces névválasztásokkal. Pl. a sajtos tallér egyik fajtáját (amit egyébként mostanában nagyon kívánok) a Kalória Bt forgalmazta, de a személyes kedvencem mégis az a puffasztott krumpli-nudli vagy mi a franc, amit jobb helyeken "kuki"-nak szoktak becézni. Nem is a kuki, hanem a következő sztori miatt. Egy lakásavatón voltunk, és kinyitottunk egy zacskó kukit. Később mindenki furán nézegetett a szomszédjára, ugyanis baromi büdös lett a szobában. 5 perc kényszeredett "én nem vettem észre, hogy büdös van" után már nem lehetett takargatni a megdöbbenést, amire kiderítettük, hogy a szag forrása a kuki. És mi volt a termék neve? Nem kuki, hanem puki...

Ezt már nem lehetett überelni, ma reggelig. Ugyanis a metrón (amiről lassan könyvet kellene írnom) szemben ült velem egy pasi, akin volt egy ing, az ingen pedig márkajelzés - mégped az, hogy Pervezion...

Namármost, azt olvastam, hogy a Coca Cola-t Kínában másképp hívják, mert a Coca valami nagyon gáz dolgot jelent kínaiul. Nem vagyok nyelvész, de van egy sanda gyanúm, hogy a "perverz" elég internacionális szó... nemde?

Szerző: anna_over_the_moon  2007.10.15. 14:41 Szólj hozzá!

Címkék: lingvisztika

A bejegyzés trackback címe:

https://sarikittyom.blog.hu/api/trackback/id/tr684579849

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása