Volt már a földön egyetlenegy gyerek, akit a "Cs-sss!" csitítgatás lenyugtatott? És ha hárman csinálták egyszerre, és közben idegesítően rázták a babakocsit?

Hát, Sárit tuti nem nyugtatta le, engem viszont totál felidegesített, úgyhogy el is "zavartam" a "cs-sss"-selőket (nevezetesen a nagymamámat és az anyámat) a babakocsitól, amit lehet, hogy picit zokon vettek. Utána persze hallgattam a "biztos az a baja, hogy..." kezdetű monológokat, amitől újfent falra mászom.

Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy már egy hete itt dekkolunk azzal a címszóval, hogy Cs. sokat dolgozik, meg amúgy is 40 fok van a panelban.  

Sári ma 3/4 7-től 3/4 11-ig volt ébren, szerintem eddig ez a rekord. Persze, kb. 1/2 9 óta folyamatosan sírt, bőgött, nyöszörgött, hisztizett és dühöngött, de amikor kínomban letettem az ágyra, és kicsit hangosabban felkiáltottam, hogy "Sári, ne bőgj már!", akkor a nagymamám rámszólt, hogy hogy mondhatok olyat, hogy bőg. Mert ő nem bőg, csak sír. Ilyenkor azért el kell számolnom tízig, mert ezt olyan hangsúllyal mondja, mintha azt mondaná: " Te nem tudod, hogyan kell szeretni ezt a gyereket, majd én megmutatom". Egyébként anyu ugyan ilyen, a múltkor egy kisebb vita után azt találta nekem mondani, hogy én meg Cs. nem tudjuk, milyen szerencsések vagyunk ezzel a babával. Mert hogy mennyi hülyeséget hordunk össze, pl. Cs. azt mondta a múltkor (számomra evidens, hogy viccből), hogy nem lesz több gyerekünk, mert sokat kellett fizetni az orvosnak (zárójelben jegyzem meg, hogy marhára nem csípem a hálapénzt, és szerintem Pesten mi fizettük a legkevesebbet a dokinak, mondjuk, így is többet kapott, mint sok ember egy havi jövedelme...). De most őszintén, hogy a fenébe gondolhatják, ha ismernek, hogy ezt komolyan gondoltuk? Vagy azért, mert olyan szavakat használok, hogy "bőg" vagy "ordít", sőt, kövezzenek meg, de néha még azt is szoktam mondani, hogy "bakker" (kontextus: Sári, bakker, ne ordíts már!), talán nem vagyok jó anya?

Anyuék borzasztó sokat segítenek nekünk, amiért nagyon hálás vagyok, mert tényleg nagyon nehéz lenne nélkülük megoldani az életünket. De azért most már jó lesz hazamenni, és a panelban bőgetni a kis büdöst. 

Szerző: anna_over_the_moon  2008.06.02. 13:01 Szólj hozzá!

Címkék: cs anyu csipet

A bejegyzés trackback címe:

https://sarikittyom.blog.hu/api/trackback/id/tr204579981

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása