Már megint teljesen le vagyok maradva, mert annyi minden történt velünk, hogy sem időm, sem erőm nem volt írni.
Kezdjük azzal, hogy Cs. csütörtök óta nem dolgozik, és amellett, hogy egy csomó hivatalos dolgot el kellett intéznie, kitaláltuk, hogy biztonságosabbá kellene tenni végre a lépcsőt és a korlátot. Mert ugyan Sári (még) nem mászik, de egy szempillantás alatt át tud gurulni a küszöbön, ami közvetlenül a lépcső mellett van.
Így Cs. nagy lendülettel neki is látott egy ajtó és egy biztonságosabb korlát elkészítésének, mivel a korlát lécei között pedig akkor a hely, hogy talán még én is átférnék, nemhogy Sári. Vett is faanyagot, és tényleg ügyesen meg is csinálta, amivel - úgy számoltuk - legalább 20ezer Ft-ot spóroltunk. Az ajtó záródását két darab, egyenként 4 kilót bíró mágnes biztosította, mert annak - Cs. szerint - ki kell bírnia egy 9 kilós gyerek rohamát.
Mivel a korlát és a lépcső fenyő színűre van mázolva, így elég bután nézett ki a natúr fa toldalék, úgyhogy én pedig bevállaltam a festését. Sadolin lazúrt vettünk, mert az jó drága, de legalább nem büdös és mérgező, úgyhogy nyugodt szívvel festhettem vele. Ez a fajta festék ráadásul elég jó minőségű is, úgyhogy attól sem kellett tartanom, hogy csöpögne.
Néhány jó tanács festésre vállalkozóknak:
- A fát lehetőleg le kell csiszolni festés előtt. Mindezt érdemes még azelőtt megtenni, hogy a fa felszerelésre kerül, különben baromi nehéz az egyes helyekhez hozzáférni, én nem is tudtam, így a fa egy pár helyen nincs lecsiszolva. Ez a festésen természetesen meglátszik.
- A lecsiszolt fát érdemes még felszerelés előtt lefesteni, mert különben baromi nehéz az egyes helyekhez hozzáférni, én nem is tudtam, így a fa egy pár helyen nincs lefestve.
- Amennyiben mégis felszerelés után festünk, érdemes a falat leragasztgatni azokon a helyeken, ahol a fa rögzítve van. Én erre csak kicsit később jöttem rá, mint ahogy arra is, hogy egy csík szalag nem biztos, hogy elég...
- A festék nem csöpög, de a lécek szélénél és alján összegyűlik, és ha azt nem kenjük el, mielőtt megszárad, akkor a végeredmény úgy néz ki, mintha csokiöntettel borítottuk volna nyakon a korlátot... Nem túl guszta.
- Illik kétszer átkenni a felületet, de csak miután megszáradt az első réteg. És igen, baromira látszik, hogy mi lett egyszer és mi lett kétszer átkenve.
- Mindig legyen nedves rongy a közelünkben. A végére már nekem is volt.
Szóval ugyanolyan színűre természetesen nem sikerült sem a korlátot, sem az ajtót mázolni, mint az eredeti volt, arra meg egyikünknek sem volt kedve, hogy a korlátot és lépcsőt lecsiszoljuk, és újrafessük, így a végeredmény elég eklektikus lett.
De legalább biztonságos, gondoltuk mi, és száradás és takarítás után odagurultattuk az érintettet, hogy lemeozhassa a korlátozását... Nos, kb. 1 másodperc alatt nyitotta ki az ajtót, de Cs. szerint ez még nem baj, mivel az befelé nyílik, úgyhogy legrosszabb esetben is magára húzza, és amíg rájön, hogy mi van, addig mi odaérünk, és megmenthetjük. Igen, Sárinak további 2 másodpercébe került, amíg ki tudta kerülni a rácsot, és a lépcső felé venni a gurulást, úgyhogy megegyeztünk, hogy az ajtóra tolózárt kell szerelni. Ez van.
Mondtok, amit mondtok