Szerintem sosem fogunk kipakolni. Dobozok és zsákok mindenhol - a bútoraink egymás hegyén-hátán. Most gondolatban azt listázom, hogy mit fogok kidobni. 

Tegnap nagy nehezen összezsákoltuk a lakást - a 8. doboznál jöttünk rá, hogy nem ártott volna részletesebb feliratokat (vagy egyáltalán: feliratokat) gyártani, mert a "konyha 5" nevű dobozból még nem derül ki, hogy edény, tányér, bébiétel, fakanál, vagy vegeta van-e benne. Viszont mire megtöltöttem a dobozt, elfelejtettem, hogy mit is tettem bele - így pl. volt olyan is, hogy "Cipők. Fogasok. Irattartó. Meg egy csomó egyéb sz*r."

Aztán autóba pakoltuk a cókmókokat, és este 6-kor könnyes búcsút vettünk a szomszédnénitől. Ő bahívott magához (még sosem voltam nála), a nappaliban úgy ordított a TV, hogy azt hittem kiszakad a dobhártáym, és a fia, aki már majdnem 40, gatyában ült a kanapén, és a híradót nézte. Igazából a barátnőjével lakik, de minden nap estig az anyjánál van. No, mindegy is, mert Sári már nagyon álmos volt, úgyhogy összecsomagoltuk a kisasszonyt, aki hál' istennek végigaludta az utat, és már az új kérójában ébredt csak fel, de szerencsére csak akkor, amikor a teherautóból a fiúk mindent kipakoltak.

Cs. viszont még dolgozik 30-ig, így neki vissza kellett utaznia még tegnap este Pestre (alliterál, banyek). Röhögtem, hogy mi a fenét fog csinálni a lakásban, ahol szinte alig maradt valami: a TV-t és a számítógépet is elhoztuk, még egy rádiója sincsen, de végül is úgy is egész nap melózik... Amíg viszont ő nincs, nagyon pakolni sem tudunk, ugyanis némi munkálatokat el kell még végeznie a szobákban.

Sárit icipicit megviselte a költözés: talán érezte, hogy ideges vagyok, ezért ő is nyűgösebb volt, és éjjel is sokszor ébredt, úgyhogy a végén mellettem altattam el, nem tettem már vissza a kiságyba. Persze ettől még ugyanúgy sűrűn felsírt, úgyhogy nem nagyon pihente ki magát, aminek köszönhetően viszont ma egész nap aludt - ismét csakis velem a nagyágyban. Addig sem tudtam pakolni, ugye.

Viszont egész nap nem kakilt - gondolom az új hely - hát, idegen környezetben nekem is nehezebben megy... 

Szerző: anna_over_the_moon  2008.09.26. 22:52 3 komment

Címkék: cs csipet lakik szomszedneni belmukodes

A bejegyzés trackback címe:

https://sarikittyom.blog.hu/api/trackback/id/tr164580057

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

kriszta80 · http://20070907.freeblog.hu 2008.09.27. 00:01:23

Egyáltalán nem irigykedem... Biztos hamar megszokjátok. Egyébként 1-2 nap belefér a nemkakil a baba dologba. ZSÓFINAK IS VOLT EGY ILYEN IDÖSZAK AMIKOR NEM KAKÁLT CSAK 2NAPONTA.... Kitartást a dobozok kipakolásához.

Eszter · www.renatababa.blogspot.com 2008.09.27. 02:16:02

Hát egyszer ezen is túllesztek,aztán már nem lesz olyan kényelmetlen ez az egész pakolászás-keresgélés-mithovatettemésteszek dolog...

Ismeretlen_91082 2008.09.27. 16:07:38

Akkor sikeresen átköltöztetek... Remélem jól fogjátok magatokat érezni az új helyen, és Sári is hamar megszokja.
süti beállítások módosítása