... hogy Sári megkérdezte, kik azok a melegek.
Az egész úgy volt, hogy a Modern család c. sitcom-ot néztük (egyébként nagyon ajánlom, szerintem nagyon szórakoztató), amiben van egy meleg pár, akik örökbe fogadtak egy kislányt... és így nyilván a szexuális beállítottságuk folyamatos téma az epizódokban. Egyébként rendkívül visszafogottan ábrázolják a rendezők a homoszexualitást, kicsit felnagyítva - de még abszolút a humor keretein belül - a kliséket. Na mindegy is, nekem messze a legszimpatikusabb karakterek ők, és hát miután a tegnapi epizódban nagyjából 238X hangzott el, hogy "meleg férfi", így adta magát Sáritól a kérdés, hogy mi az a meleg.
Én pedig nemes egyszerűséggel átpasszoltam a kérdést az apjának, ui. ő engedélyezte a gyereknek a sorozat nézését, nem én.
Cs. pedig tökéletesen megmagyarázta: olyan férfiak, akik férfiakat szeretnek. És olyan nők, akik nőket. Pont, slussz, passz.
Sári még kicsit lamentált a dolgon, hogy akkor ez most nem normális (pontosabban úgy fogalmazott, hogy akik heterók, azok normálisak), de gyorsan és rendkívül határozottan biztosítottuk róla, hogy ez is teljesen normális, még akkor is, ha a nagy átlagnál nem ez a helyzet.
Cs. is és én is úgy gondoljuk, hogy a 21. században már nem megengedhető (mi több: nem "menő") homofóbnak lenni, és mindenkit bőrszínre, vallásra és szexuális irányultságra való tekintet nélkül egyenlőnek kell tekinteni. Azt szeretném, ha Sári olyan társadalomban nőne fel, ahol egyszerűen nem beszédtéma, hogy ki kivel bújik ágyba - mert annyira totál természetes és elfogadott mindenféle szituáció.
Egyébként Sári még nincs felvilágosítva, legalább is ami a szexualitás technikai részleteit illeti. Azt tudja, hogy anyasejt meg apasejt, hol nő a baba és hogyan jön ki, de hogy pontosan hogyan készül, azt még nem. Pedig egyre élénkebben érdeklődik a bizonyos másodlagos nemi jellegek iránt, így azt gondoltam, lassan itt az ideje egy beszélgetésnek. Vissza is szereztem ehhez a Peti, Ida és Picuri c. 1980-as években íródott skandináv felvilágosító könyvet, amiről kellemes emlékeim vannak, ugyanis engem ez alapján világosítottak fel. Úgy rémlett, hogy teljesen érthető volt a sztori, mindent képpel és szöveggel magyarázott - de azért gondoltam, elolvasom, mielőtt Sári keze közé kerülne.
Háááát, huhhhh, lehet, hogy én vagyok prűd, vagy Sári kicsi még, de ez aztán tényleg elég jó részletesen elmagyarázza a dolgot, aprólékosan illusztrálja is (ok, azért nem anatómiai prosztatákra kell gondolni), viszont szerintem még most, 30 évvel később is teljesen vállalható. De elbizonytalanodtam: valóban akarom én azt, hogy az én csöpp kislányom megtudjon ilyen dolgokat? Mármint már most?
Mondtok, amit mondtok