Sári tegnap töltötte a 7. hónapot, aminek apropóján látogatást tettünk az új gyerekorvosnál az egészséges rendelésen.

Mázlink volt, mert szinte azonnal bemehettünk, aztán kiderült, hogy mégsincs mázlink, mert épp ahogy levetkőztettem a kismanót, abban a pillanatban a szemközti zebrán elütöttek egy nőt, úgyhogy az orvos, meg mindenki kirohant. Igazából neki volt a legkevésbé mázlija, de ahhoz képest, hogy meg is halhatott volna, "csak" a csontjai törtek össze, remélhetőleg rendbe jön.

Az orvos aztán megvizsgálta a húsgolyót, ahogy mostanában hívom, és közölte, hogy kicsit bandzsa. Ezt én is észrevettem már, még mondtam is a pesti dokinak, aki szerint viszont ez normális. Nos, új orvosunk szerint azért meg kellene mutatni egy szemésznek... szuper, nem csak a füle áll el a bogarintyónak, de még kancsal is lesz... szép kilátások.

Aztán mondtam, hogy a kora-utógondozóban lassúnak titulálták a fejlődését, meg hogy Sári nem igazán gagyog - kérdezte, hogy a hangokra figyel-e. Persze, fülel, ezt látom, de ennek ellenére nem mondja, amit most már mondania kellene. A doki ezek után közölte, hogy biztos keveset beszélgetünk vele. Na, ekkor ijesztett meg csak igazán, mert Sárival egész nap foglalkozva van, egy percre sincs egyedül hagyva, és általában valaki folyamatosan beszél hozzá - ennél többet már nehezen tudnék vele törődni, és ennek ellenére sem gagyog.

Biztos túlparázom, de újabban olyan kényszerképzeteim vannak, hogy a születése körüli mizéria, az oxigén, meg a koraszülöttség miatt valami maradandó károsodása lehetett, és pl. ezért nem akar gagyogni. Mindig előttem van a boltosnő sztorija a kisfiával, akinek a születésekor enyhébb oxigénhiány lépett fel, és bár azt állították az orvosok, hogy nem lesz a gyereknek semmi baja tőle, végül is lett. Megkésett beszédfejlődés, viselkedés-zavar, és egy csomó szar dolog - ami valljuk be, akár Sárinál is fennállhat.

Aztán később arra gondolok, hogy és akkor mi van, ha csak ötévesen fog beszélni, attól még az én lányom. Ma reggel természetesen mellettem ébredt (ez már egy új szokás nálunk), és megsímogatta az arcomat, hogy engem is felébresszen. Elolvadtam...

Viszont hogy a gyereket is fejlesszem, mostantól minden nap tartunk gagyogás-órát, így próbálva megfelelni korunk teljesítménykényszeres társadalmának.