Már pár napja nincs láza Sárinak, csak esténként egy pici (37-37,2) hőemelkedése. Betegnek sem tűnik, kicsit talán kevesebb szilárd ételt hajlandó enni, de ettől eltekintve játékos, érdeklődő, aranyos. Mondjuk, tegnap új tünetként csúnyán köhögni kezdett, és az orra is kicsit jobban folyik, ezért tegnap este frankón ki is akadtam, hogy biztos én csinálok valamit rosszul, mert nem igaz, hogy két hét, ezer lázcsillapítás és egy antibiotikum kúra után a gyerek nem gyógyul meg.

Mindenesetre ma vissza kellett vinnem a fülészetre, ahol meglepetésként másodiknak hívtak be minket, így csak fél órát kellett várnunk. Az orvos megint megvizsgálta a fülét a fülzsírszívás után, és közölte, hogy szerinte rosszabb lett, mint volt, ezért fel fogja szúrni. Különben is, az antibiotikum, amit szedtünk, egy kalap szar. 

Én persze bepánikoltam, és megkérdeztem, nincs-e más megoldás, mire közölték, hogy felírhatnak egy erősebb antibiotikumot, de akkor holnap reggel kilencre a kórházba vigyem be kontrollra, és hogy ez mennyire kockázatos, mert kezeletlen középfüllgyulladásnak milyen súlyos "éllettel összeegyeztethetetlen" szövődményei lehetnek, mint pl. agyhártyagyulladás. Ezért le kellett tennem a nagyesküt, hogy amint picit felmegy a láza, vagy hány, vagy nem eszik, vagy csak bágyadtabb lesz, azonnal rohanok vele a kórházba - de holnap reggel mindenképpen. Ja, és ugye saját felelősségre nem szúrják fel a fülét. Holnap viszont mindenképpen, ha nem javul az antibiotikumtól.

Történt mindez úgy, hogy a kicsit megszeppent, de betegnek egyáltalán nem tűnő gyerek ült a karomon.

Szóval be voltam szarva a fülszúrástól, de most, amikor belegondolok, hogy milyen súlyos szövődményei lehetnek a középfülgyulladásnak, ettől még jobban be vagyok szarva. Nagyon nagy felelősség azt mondani, hogy szúrják fel a fülét, de azt is, hogy ne! És azt hiszem, erre nem vagyok felkészülve... és annyira félek, hogy nem jól döntöttem...

Mindenesetre amikor hazaértünk, megkapta az első adag gyógyszert, és megmértem a lázát, ami egészen pontosan 36,2 volt. Utána szopizott, és most alszik - igaz, az orra megint tele van, és köhög is - jajj, nagyon félek! Én pedig tiszta hülye vagyok - odabújtam mellé a nagyágyba, és ott bőgtem az alvó baba mellett.

Remélem, nem lesz semmi baj!