Holnap hajnalban indulunk Németországba, Sári nélkül, természetesen. Több, mint 24 órán át külön leszünk, és bár tudom, hogy jó kezekben lesz a Lány, azért nagyon izgulok. Ilyen még sosem volt, és szerintem egy darabig nem is lesz.
Tápszer megvéve, Mama kiokosítva, autó kipucolva, térképek kinyomtatva, telefon feltöltve, már csak Sárinak kellene elmagyaráznom valahogy...
Mondtok, amit mondtok