Sáritartásunk környékén újabban -pontosabban 2 napja- központi szerepet kapott a bili. Megvettem neki ugyanis a Bilikönyvet, ami az egyik kedvenc olvasmányává nőtte ki magát. A könyvben először az volt a furcsa, hogy Samunak, a főszereplő kisfiúnak fütyije van, és azon pisil.…

Már észrevettem egy ideje, hogy mintha Sárinak lenne egy magasabb hangja is, ami olyan, mintha énekelne. Persze ezt egy nem igazán beszélő gyereknél azért elég nehéz megállapítani - de pár napja kétség sem fér hozzá, hogy ő bizony tud énekelni.  Tud, és sokat is gyakorolja.…

Én nem tudom, kire lett Sári ilyen jószívű, de mindenesetre (egyenlőre még) az. No persze nem a kortársaival, és nem ha játékról van szó, de az azért mindennapos, hogy az imádott túrórudit simán megosztja velem, bármit kérünk tőle, odaadja, és nagyon sokat szeretget…