Már észrevettem egy ideje, hogy mintha Sárinak lenne egy magasabb hangja is, ami olyan, mintha énekelne. Persze ezt egy nem igazán beszélő gyereknél azért elég nehéz megállapítani - de pár napja kétség sem fér hozzá, hogy ő bizony tud énekelni.
Tud, és sokat is gyakorolja. Valamelyik nap kb. fél órát énekelgetett a két alvó szülőjének az ágyban, máskor a babáit szórakoztatja. Ringatóra is imád járni, igaz, ott még nem produkálja magát, de az, hogy figyel a dologra, nyilvánvaló, ugyanis itthon rendre eljátszatja és énekelteti velem az ott tanultakat. A magyar népdalok a kedvencei, mindig követeli, hogy "még!", úgyhogy mindig újrázunk belőlük. Kicsit szegényes a népdaltudásom, de azért biztos van annak oka, hogy ezeket preferálja a műdalok helyett - gondolom, a dallama, hangulatvilága, a szavak mind természetesek, mondhatni, ősiek, ösztönösek.
Már csak az a baj, hogy én nem tudok énekelni, de ez egyenlőre Sárit nem zavarja.
Mondtok, amit mondtok