Tegnap Sári reggelitől ebédig (mintegy 3 és fél órát) egyedül volt a bölcsiben. Ő is sírt, de a dédi jobban. Aztán Sári állítólag 20 perc után megnyugodott, kimentek az udvarra, motorozott, játszott – szóval állítólag elvolt, bár kétségtelen, hogy nagyon szűkszavúan…

A bölcsi egyenlőre jó móka Sárinak, igaz, a dédi nem ment ki tegnap egyáltalán. Egyszer próbált, de Sári kérlelte, hogy maradjon, őt meg persze kenyérre lehet kenni, úgyhogy maradt. Vitáztunk is ezen, mert azért ő mégsem iratkozhat be a bölcsibe, de ma már azért biztosan…

Sárit elvittem tegnap orvoshoz, aki szerint a füle tökéletes (éljen), és persze hülyének nézett a parám miatt, de végül is adott egy laborbeutalót, azzal, hogy szerinte tavaszi fáradság, de ha továbbra is aggodalmaskodom, akkor vigyem csak el megszúratni (na most akkor mikor vagyok…