Tegnap Cs. nem dolgozott, így már délben hazahozta Sárit az oviból. Ezután következett az alvás, aminek az ébredés-fázisára értem én haza. Sári még kicsit lustálkodott az ágyban, beszélgettünk, nevetgéltünk, mire Sári egyszer csak közli, hogy ő pohárból ivott lefekvés előtt. Nos, erre persze rögtön gyanús lett a dolog – mert miért közölne a gyerek egy ilyen tényt, hacsak nem azért, mert valójában nem pohárból, hanem cumiból ivott.

A történet előzménye, hogy Sári nagyjából onnantól szokott rá a cumisüvegre, amikor abbahagytuk a szoptatást. Bár amúgy szépen megtanult pohárból inni, volt időszak, amikor ha nem cumiból kapott bármilyen innivalót, akkor egyszerűen nem ivott meg semmit. Sem a csőrös pohár, sem egyéb alternatívák nem váltak be – Sári csak és kizárólag NUK márkájú latex (!) cumit hajlandó elfogadni. Túl azon, hogy amúgy lassan 4 éves, nagyon aggódom a fogaiért is, így sikerült a napi cumizást a reggeli-esti kakaóivásra redukálnom. A bölcsi/oviba amúgy sem vittünk cumit, mondjuk, nem vagyok róla meggyőződve, hogy egyáltalán iszik-e ott valamit, de otthon azért voltak csatáim a család többi tagjával (is) ez ügyben. A gyereknevelésben jelszó a következetesség, és mivel szomjan halni nyilván nem fog akkor sem, ha nincs cumi, így ebben a kérdésben szigorú vagyok, és nem engedem a cumizást napközben.

És akkor tegnap Sári közli, hogy pohárból ivott lefekvés előtt. Természetesen visszakérdeztem, hogy tényleg pohárból ivott-e, mire váltig állította, hogy igen.

-És ha megkérdezem apát, akkor ő is ezt fogja mondani? – kérdeztem.

-Szerintem azt fogja mondani, hogy titok. – felelte Sári, mire ezer százalékig biztos lettem benne, hogy mi az ábra. Kérdőre vontam Cs.-t is, aki először tagadott, majd végül mindketten bevallották, hogy bizony cumival volt az elalvás, de megbeszélték, hogy nekem nem mondják el.

Na szuper. Nem csak a szabályaimat rúgták fel, de az apja kvázi arra tanította a gyereket, hogy nyugodtan hazudjon csak erről az anyjának! Nagyon felment bennem a pumpa, nem is a hülye cumi, hanem a legalizált füllentés miatt. Persze, próbáltam elmagyarázni Sárinak, hogy hazudni akkor sem szabad, ha esetleg sokkal nagyobb rosszaságot csinált, és hogy nekem mindig, mindent elmondhat – de így mégis hogyan legyek hiteles? Persze, jól leszúrtam Cs-t is, bár nem tudom, néha olyan ő, mint aki egyáltalán nem veszi komolyan az ilyen dolgokat. Két nevelni való gyerekem is van – egyenlőre csak kettő…