Súly (vagyis tömeg): 72,8 kg (he???)

Has: 101 cm

Cervix score: 2100, ami praktikusan lerövidült és nyíló méhszájat jelent. Ez kedden –amúgy a terhességem alatti első- hüvelyi vizsgálat során derült ki. Sárival anno a 20. hét környékén vizsgálgat először, és állapították meg ugyanezt az értéket, most meg 26 hetesen, ugyanígy. Lehet, hogy nekem alapból nyitva van a méhszájam? Mindenesetre anno a dokim nem nagyon izgatta magát a dolgon, éljem az életem, dolgozhatok, csak kíméljem magam – nos, való igaz, Sári nem is ezért lett koraszülött. Erre most meg teljesen bepánikoltatott az orvos, menjek táppénzre, lehetőleg egész nap feküdjek…

Persze Cs. nem bírta ki, hogy ne eresszen el egy poént, mikor a doki közölte, hogy nyílik a méhszáj. Azt mondta, hogy akkor szóljak a munkahelyemen, hogy már nem bírok 8 órában takarítani. A doki erre rögtön közölte a táppénzt, hiába helyesbítettem, hogy ülő munkát végzek. Azt mondta, nem tragédia a dolog, ír méhlazító gyógyszereket (MagneB, Diaphylin – ezt szedte Sári a periodikus légzésére, mellékhatása az éberség és a méhizmok lazulása), de nekem is mindent meg kell tenni, vagyis pihenjek sokat, lehetőleg vízszintesben.

Na frankó. Másnapra Sári megbetegedett, úgyhogy amúgy sem mentem dolgozni, de azért egy fél órára beugrottam, hogy közöljem a jó hírt. A főnököm nem volt kiakadva, bár természetesen nem így terveztük, az utódom csak jövő héten jön, és mivel teljesen kezdő, jó lenne vele azért valamennyi időt eltöltenem, mielőtt itt hagyom magára. Ráadásul azt sem akarom, hogy se szó-se beszéd lépjek le, mert vannak egyesek, akik alig várják, hogy fogást találjanak rajtam, és ez épp megfelelő alkalom lenne… Úgyhogy abban maradtam magammal, hogy 2 hétig kímélő üzemmód, amikor csak lehet, otthonról dolgozom, és 21-n visszamegyek az orvoshoz. Ha nem nyílt tovább a méhszáj, akkor maradok így még 3 hétig, de ha igen, akkor szigorú fekvés. Addig meg csak nem szülök meg…