Hát megérkezett az idei első hó. Kicsit késve, de itt van. Olvastam, hogy összeírogatták a szülés előtt álló nőket a cikisebb településeken, hátha... Próbálok nem arra gondolni, hogy normál esetben engem is nyilvántartásba kellett volna venni...

Emellett É. kisfia, T., akiknél 1 hete voltunk, bárányhimlős lett. Mivel az már akkor is fertőz, amikor lappang, ezért jó esély van rá, hogy Sári is elkapta. (Itt kérek elnézést K.-tól és R.-től, akik meg tegnap voltak nálunk, nem tudom, R. volt-e már bárányhimlős, de ha nem, és ha Sári elkapta, akkor most akár haza is vihette tőlünk a vírust). Mindez csak azért érdekes, mert mindig volt egy olyan kényszerképzetem, hogy Sári tuti akkor lesz bárányhimlős, amikor Eszter születik, és majd karanténban leszünk 2 hétig, és Sári nem láthatja a húgát. Hát, Sári tényleg nem láthatja a kistesót, de sajnos nem a bárányhimlő miatt.

A hó miatt egyébként kérdéses volt K.* és R. rég tervezett látogatása. Szerencsére K. elég bevállalós, így be tudtak jönni tegnap, aminek nagyon örültem én is és Sári is. R.-rel igazán jót játszottak, volt sikongatás, meg minden, úgyhogy K.-val alig tudtunk beszélgetni.

Én viszont a hó miatt nem mertem elmenni a rég várt családállításra ma. Pedig annyi mindent vártam volna tőle... de már nem vagyok olyan bevállalós, mint régen, amikor 12 órát hajlandó voltam hóesésben vonatozni, csak hogy a pasimhoz hazajöhessek. Ez ma már nem megy. Elvégre mégiscsak vár itthon egy gyerek... Ráadásul a nő nem volt túl megértő a szituációt illetően, pedig nem azt kértem, hogy adja vissza a pénzem, csak azt, hogy hadd menjek egy másik alkalommal. De mivel a szabályzatban benne van, hogy ha nem megyek, akkor buktam a pénzt, így erre hivatkozva nincs lemondás. Nagyon rosszul esett ez a rugalmatlanság, és mint mostanában minden olyan helyzetben, amikor valami nem sikerül, így most is elbőgtem magam. Szánalmas. Aztán bár reggel még el lehetett volna indulni, de mostanra tiszta hó a város, így végül is nem bánom, hogy nem mentem. Azt persze igen, hogy ismét nem lettem okosabb - bár nem tudom, milyen kérdésekre várom a választ, mert azokra valószínűleg nincsen.

*K. sorstárs, és nem csak abban, hogy kislányát a 37. héten veszítette el.

Szerző: anna_over_the_moon  2012.02.04. 18:25 Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://sarikittyom.blog.hu/api/trackback/id/tr314580474

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása