A kívülállóknak bizonyára patetikusnak tűnhet, de ma beleírtam Eszter nevét a hóba. A temetőben szerintem a hó beállta óta egy lélek sem járt, csak az én lábnyomaim látszódtak (meg egy madáré, bár az, hogy ezt is leírom, patetikusnak hathat...).
A síron egyébként alig volt hó. Körülötte mindenhol, de a földkupac meztelenül barnállott a fehérségben. Elé írtam, egy faággal: Eszter nagyon hiányzol.
Ennyi. Majd betemeti a hó. Szó szerint és képletesen is. Bár lehet, hogy nem az idei.
Mondtok, amit mondtok