Sárival sétálunk a boltba.

-Anya, én különleges vagyok.
-Persze, minden ember különleges. Nincs még egy ilyen kislány, mint te.
-Igen, persze, de én a hangom miatt vagyok különleges.

Kérdezem tőle, hogy szép volt-e az esküvő (ahol koszorúslány volt)
-Szép volt, szép volt, de a sok fecsegést nagyon untam.

A lakodalomban odahoz egy tulipánformára vágott papírt.
-Anya, erre írj fel légy szíves egy jókívánságot!
-OK, mit írjunk rá?
-Azt, hogy kérek egy szép-szép-szép játékot!
-Sári, erre jókívánságot kell írni a menyasszonynak és a vőlegénynek!
-De hát ez nagyon jó kívánság, Anya!
(Erre nem voltak érveim, úgyhogy felírtuk)