Biztosan írtam már – ha nem itt, akkor valahol máshol a világhálón, hogy az is egy nagyon fájó pontja Eszter halálának, hogy ezzel tulajdonképpen a létezése negligálódott – mármint másoknak, persze. Én akkor sem vagyok hajlandó úgy tenni, mintha nem is létezett volna, és…

Kiegészítésként  a tegnapi bejegyzésemhez álljon itt egy fordítás (legjobb tudásom szerint). A kedvenc blogomban olvastam, köszönet érte. Akár én is írhattam volna.   „Új normálisságom” - Normális, hogy könnyek vannak minden mosolyod mögött, amikor rájössz, hogy…

Tegnap valamit beszóltam Cs.-nek, amin ő valószínűleg joggal kiakadt, és egész este pokróc volt. Reggel rákérdeztem, hogy bal lábbal kelt-e fel, mire közölte, hogy már úgy is feküdt le, és csak meg akarta mutatni, hogy hogyan viselkedem én vele. -Ha majd egyedül maradsz, akkor…