Sári tegnap lef*sott. Ez ugyan drasztikusnak hanzik, de így volt. Szó szerint. Naturalista bejegyzés következik, ezért azok, akik nem szívesen olvasnak az emberi test természetes működési folyamatairól, ill. fekáliáról, azok ezt hagyják ki (ez a 3 db olvasómnak szólt.)

Az eset úgy esett, hogy egy kiadós trotykolás után gondoltunk egy nagyot, és tisztába akartuk tenni a kisasszonyt. Amíg Cs. szórakoztatta porontyát, addig én tisztítottam a popsiját - gondoltam, nem lehet baj, hiszen a pelus jól tele lett rakva az imént.

Cs. erre azt mondta Sárinak:

-Pukizd le anyádat!

Erre csak azt vettem észre, hogy a fenéklyukból valami narancssárga szivárog, utána pedig sugárban lő ki belőle a kaki - Cs. is és én is el tudtunk ugrani, viszont így kapott a padló, a fal, sőt, a frissen mosott ruhák is, mivel helyhiány miatt épp a pelenkázóval szemben tudunk csak szárítani. (Sejtettem, hogy ez nem ideális hely a fregolinak, de most aztán tényleg kell keresni valami jobb megoldást.)

Cs. becsületére legyen mondva, hogy bár ő nem nagyon bírja az ilyen tevékenységek látványát, feltakarította a kakit, amíg én rendbetettem fosós leánykámat.

Azért büszke vagyok ám rá - mert itt az ékes bizonyíték arra, hogy egy ekkorka (2,95 kg már!) testben is lehet akkora nyomás, hogy az képes a kakszot átröpíteni a kisszobán.