Ma Sterimarral akartam fújni az orrába, és mivel ezt utálja, ilyenkor -játékból- megkapja a tubust, és ő is fújhat minden környéken lézengő szülőnek és plüssállatnak (a szülő adja a "psssszzz" hangot, Sári pedig a "prrrrrhhhhhhhvvvvvvbbbb" nyálköpködést). Ma a rózsaszín maci volt soron (amit Zsan hozott Srí Lankáról!), és mivel Sári rendszerint tüsszent a Sterimar után, így a maci is tüsszentett. Ez kacagásra ösztönözte a kisasszonyt, így a macinak újra és újra be kellett spriccelni az orrába, amit természetesen tüsszentés, majd kacagás követett. 

Ezt játszották apával vagy öt percig.

Este aztán újra előkerült a Sterimar, én pedig megkérdeztem Sárit, hogy emlékszik-e, mit csinált a a maci ezzel. Erre ránézett az apjára, elkezdett kacagni, és azt mondta: "prprprppppprrrrrrrrrrrrrhhh". Közben persze össze-vissza köpködött.

Kész vagyok: fel bírja idézni az eseményeket, és anélkül kapcsolni hozzá az érzést, hogy megtörténnének! Azért ez már valami...

És még egy dolog: Sári ma megkóstolta a chipset. Nem direkt, hanem azt, amit én felejtettem tegnap este a kanapé mellett. Cs. ugyanis mióta nem dohányzik, azóta ilyenfajta cuccokkal mérgezi magát, és mit ad isten, tegnap este én is bűnöztem vele (ettől még természetesen le fogok fogyni...). Nekem amúgy iszonyat hányingerem volt éjjel (szerintem a szar chips miatt), de nem is ez a lényeg, hanem az, hogy a zacskó félig tele tök jól ottmaradt a kanapé mellett, és nekem csak az tűnt fel, hogy gyanúsan nagy a csend a leányzó körül már vagy 3 perce (én épp nem figyeltem rá egy kicsit). Odanézek, hát a kisasszony hasal, és a földről tömi a szájába a chipset, kábé úgy, mintha muszáj volna. Persze, nem hagytam neki többet, de ez nem tetszett Sárinak túlzottan. Cserébe egész nap lestem, nem lesz-e rosszul a nasitól, de végül semmi baja sem lett tőle. Legalább hízik egy kicsit, úgyis olyan gebe.