Innen üzenem minden aggódó anyukának, akinek a gyereke nem tankönyvi ütemben fejlődik mozgásilag, hogy magasról tegyen a szakirodalomra, mert a gyerek pontosan tudja, hogy mikor mit kell neki csinálni.

Namármost, Sárikittyomra még a legnagyobb jóindulattal sem lehetne elmondani, hogy elsiette volna a dolgokat, mert már majdnem 6 hónapos volt, mire oda-vissza biztonsággal forgolódott, kúszni, felülni 11 hónaposan, mászni 11 és fél hónaposan kezdett, 13 hónapos volt, amikor először önállóan kapaszkodva felállt, és már majdnem 16, mire kapaszkodás nélkül elindult. Igaz, sohasem esett-kelt, nem voltak huplik a fején és lila foltok a testén - ő már akkor ment csak, amikor ezer százalékra biztos volt benne, hogy nem lesz belőle taknyolás...

Most meg: szalad, rohan, hátrafelé megy. Lépcsőzik (felügyelet mellett, de segítség nélkül), Kilométereket gyalogol egyedül (a múltkor sétálni voltunk, és konkrétan 2 km-t jött egyedül, pedig velünk volt a kocsi, mégsem kéredzkedett bele). És ráadásnak csúszdázik. A kinti csúszdán, amit Cs. épített, már régóta egyedül megy, de a múlt héten börzéztünk neki egy benti csúszdát is (3000-t vált meg tőle a gazdája, szerintem majdnem ingyen volt...) - ami, mint kiderült, 3 éves kor felett ajánlott. Nem azért, mert magas, vagy nagyon meredek, hanem azért, mert a csúszda tetején nincs kapaszkodó. Amikor ez leesett, már késő volt: Sári ugyanis épp mászott fel a létráján. Már láttam magam előtt, ahogy egész nap remegő térdekkel lesem, hogy mikor akar a gyerek (órákig) csúszdázni, mert nyilván fognom kell majd a tetején - de végül Cs. megtanította, hogy hogyan kapaszkodjon és tegye át a lábát úgy, hogy biztonságos legyen. Szóval egyedül felmászik, ügyesen felcsücsül, majd közli, hogy "Csúsz", és megy. Amikor leér, meg kell tapsolni. Ha valaki nem tapsol, akkor rászól. 

Néha a babák is csúszdáznak, és egytől-egyig mindegyik nyög, amikor mászik fel a lépcsőn... (a videó még korábban készült, azóta nem kell apának felugrálni, hogy nehogy leessen a lánya...)

Mindennek csak azért van jelentősége, mert a megkésett motoros fejlődésű gyerek azért csak behozta a lemaradást...