A mai lecke: sose indulj egy a frissen ébredt és 3 deci tejet eltüntető gyerekeddel egy 60 km-es útra, melynek célja Budapest... mert jó eséllyel hányják össze a kocsidat.

Történt ugyanis, hogy fel kellett ugrani a lakásunkhoz vízóra-szerelés okán, és mivel J.-vel már amúgy is régen találkoztunk, ezért a kellemest a hasznossal, ugye, Sári és én is csatlakoztunk Cs.-hez. A dolog szépséghibája annyi volt, hogy a szerelő 9-re ígérte magát, vagyis nekünk 7-kor kellett innen indulnunk (dugó meg a péntek... és nem költünk autópályára). Ez normál esetben nem lenne gond, de Sári ma valami csoda folytán nem ébredt fel fél 6-kor, hanem talán 7-ig is húzta volna a lóbőrt, ha nem keltjük fel. Így viszont épp csak megitta a tejet, már öltöztettem is, pedig normál esetben tejivás után még vagy fél óra "hempergés" (aka: hancúr anyával és apával, éneklés, móka, kacagás) következne... Utána zsupsz, be a kocsiba, ahol nem aludt el, ellenben a pesti "megállunk-indulunk-gyorsítunk-megállunk" valószínűleg úgy felkeverte a gyomrát, hogy szép csendben mindent összehányt.

Azért csendben, mert Sárit a dolog amúgy nem rázta meg - én ezzel szemben sipákoltam, ugyanis valamiért azt ugrott be, hogy biztos influenzás. A piros lámpánál hátramásztam hozzá, és még azt is megállapítani véltem, hogy lázas. Cs. persze félreállt, Sárit kiszedtem a hányásból, amit lehetett, levettem róla, és a váltóruhába öltöztettem, csak sajnos pulcsit nem vittem neki másikat (valamiért az volt bennem, hogy a váltóruha csak a kaki ellen kell, a pulcsiját meg csak nem kakilja már össze...) - úgyhogy talán nem fázott meg. J-éktől egyébként kb. 1 percre voltunk, mégsem mentünk így el hozzájuk, nehogy véletlenül megfertőzzünk egy kismamát meg M-t - már ha mégsem gyomorfelkavarodás, hanem valami más.

Persze valószínűleg (hál' istennek) csak az utazás készíthette ki Sári pocakját, mert ő -attól eltekintve, hogy iszonyat hányásszaga volt - tulajdonképpen tök jól volt. Az ülésbe nem tudtam visszatenni, hiába tisztogattuk le, úgyhogy a lakásunkig lévő majd 1 órás dugózást az ölemben tette meg. Ezt nagyon élvezte, végig simogatott, a végén pedig elaludt - aranyos volt, mint egy csecsemő. A lakásban aztán kicsit rendbeszedtük magunkat, és elmentünk reggeliért is, mert szegénykém nagyon éhes volt már. A boltban folyamatosan mondta, hogy "hamm-hamm-hamm", és a becsomagolt sonka-felvágottat ölelgette szegénykém. Ezután jól bekajált, de nem mertünk egyből hazaindulni, nehogy megint baj legyen, úgyhogy rohangált egy picit a régi környékünkön, megnézett egy-két villamost, mi pedig nosztalgkusan hallgattuk a morjalást, a zajt, persze, kicsit azért mindketten arra gondoltunk, hogy akármilyen is volt, azért nem volt rossz. Persze, Sárival már egész más lenne... 

A lány egyébként elbetyárosodott az utóbbi időben - mert gyakorlatilag rászokott a velünk-alvásra. Az egész úgy indult, hogy pár nehezebb éjszaka során, amikor jött a foga, vagy ilyenek, sokperces kínlódásokat megelőzve, vagy azt követően valamelyikünk mindig áthozta a gyereket hozzánk, aki köztünk persze vígan aludt, míg a kiságyban nem akaródzott neki. Ez a dolog úgy fejlődött tovább, hogy Sári amint megébred éjjel (általában éjfél és 3 között) eszébe jut, hogy mennyivel jobb volna anyával és apával aludni, úgyhogy amint bemegyünk, már ül is föl, és mutogat az ajtóra. Az ágyunkban persze alszik reggelig. Szóval két hete ez a rendszeres program, tegnap este megspékelve azzal, hogy már a mi ágyunkban is akarta meginni a tejet, utána pedig nem akart átmenni a kiságyába, hanem ott aludt el. Nem volt szívem felkelteni ás átvinni, de azért megegyeztünk Cs.-vel, hogy ebből nem lesz rendszer... Na persze...

És egyébként Sárinak már 12 foga van (alul 5, fent 7), és kristálytisztán mondja, hogy "Anya".

Szerző: anna_over_the_moon  2009.11.06. 17:41 1 komment

Címkék: utazo majd fog micsinál

A bejegyzés trackback címe:

https://sarikittyom.blog.hu/api/trackback/id/tr914580269

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Ismeretlen_94603 2009.11.09. 15:02:12

Szegény... Egyébként én is ilyen vagyok.. Kiskoromban mindig hánytam a buszon meg a kocsiba.. De nég most felnőtként is borzasztó rosszul tudok lenni... Ugye milyen szivmelengető szó az anya?
süti beállítások módosítása