Durva. És tudtam, hogy ez lesz. A doki tegnap megállapította, hogy 1 ujjbegynyire nyitva van a külső méhszájam, és beírta a kiskönyvembe, hogy cervix score 2100. Azt mondta, ha lehet, pihenjek sokat, de ülőmunkát csinálhatok nyugodtan, sőt, akár úszni is elmehetek, aztán majd 4 hét múlva megnézi, hogy tovább nyílt-e. Olyan lazán közölte mindezt, hogy én meg sem ijedtem, mondjuk, nem mentem el jógára, pedig nagyon készültem. Aztán otthon kicsit feküdtem, de nagyjából ennyi volt a kímélés. Cs. még megkérdezte, hogy akkor most annyi-e a szexnek, mondtam, hogy nem tudom, mert ezt elfelejtettem megkérdezni.

Épp ezért kicsit elkezdtem ma kutakodni a neten, de bár ne tettem volna... itt ugyanis mindenhol azt írják, hogy teljes ágynyugalom, vagy legalább is nagyon minimális mozgás. A 2100-as cervix score egyébként azt jelenti, hogy 2 centisre rövidült a méhszáj (ami normál esetben 3 centi) és 1 ujjnyira nyitva van a külső méhszáj, de a középső és belső zárt (ez a szám tehát normál esetben 3000 lenne). És persze nincs szex, nincs jóga és nincs úszás.

Kicsit olyan most, mint az első harmadban, amikor vérezgetni kezdtem. Mert amikor már kezdtem örülni, hogy újra kaptam egy esélyt, hogy most talán tényleg sikerül, akkor történik egy ilyen, és újra retteghetek. Apró testű, lélegeztetőgépes, inkubátoros koraszülöttek jelennek meg a szemem előtt – egy kinyíló méhszáj miatt. De közben a doki olyan halál nyugodt volt – bár őt mondjuk miért is érdekelné... Persze, az is lehet, hogy az interneten parázzák túl a dolgokat, és nekem pedig kényelmes ezt hinnem, de az is lehet, hogy én vagyok felelőtlen. Viszont őszintén szólva semmi kedvem ezt a 4 és fél hónapot fekve tölteni, sorozatokat bámulva egész nap.

A kompromisszumos megoldást választom: kevés mozgás (na, most aztán jöhetnek a kilók), semmi szex (szegény Cs.), kevés munka, és 4 hét múlva meglátjuk.