Most hallottam a hírekben, hogy tegnap elütöttek egy babakocsit toló nagymamát a zebra közepén, sajnos ő is és a 20 hónapos baba is meghaltak. Az autós nem érzi magát hibásnak.

A minap sétáltunk Sárival. Az egyébként nem túl forgalmas útkereszteződésnél megálltunk, mert épp jött egy autó, majd amikor elment, láttam, hogy jobbról egy kocsi lassítás nélkül fog kihajtani a mellékútról. Így is volt, én még utána is kiabáltam, hogy nehogy körülnézzél és átengedj, te barom, de mivel más már nem jött, letoltam a babakocsit, és indultam volna én is. Ebben a pillanatban megint jobbról, ismét lassítás nélkül újra kihajtott egy autó. Arra már nem volt időm, hogy a babakocsit visszarántsan (természetesen padkás a járda), szerencsére az út elég széles volt, így a sofőr el tudta rántani a kormányt, és nem sodorta el Sárit.

Az eset után percekig remegtem, hiába nem én voltam a hibás, és nem láthattam azt a köcsögöt, Sárinak esélye sem lett volna, mert az a szemét legalább 50-nel ment. 

És annyi ilyen van. Tegnap is történt egy hasonló eset, nem részletezem, a lényeg csak annyi, hogy volt, aki szerint gyorsabban kellett volna tolnom a zebrán a kocsit.

Sosem voltak illúzióim a közlekedéssel és ezzel az országgal kapcsolatban, de egyszer vot szerencsém Szerbiában ülni egy autóban, aminek a sofőrje közölte, hogy most "magyart játszik" és átengedett egy gyalogost, aki már lelépett a járdáról. Annak az országnak milyen lehet a közlekedési kultúrája?