Érdekes, hogy mennyire meg tud változni az ember gyereke az egyik napról a másikra. Itt van például az evés: Sári 2 hetesen már 80-90 ml-t szopizott, amivel frankón elvolt akár 3,5-4 órát is, aztán hirtelen egyik napról a másikra nem volt hajlandó 50-60-nál többet zabbantani, ami persze maximum 2-2,5 órára volt elég. Kínkeservesen tornáztuk fel az adagot a max. 100 ml-ig, de persze ahogy nőtt, egyre kevesebb ideig volt elég neki ennyi tej, úgyhogy én szép lassan hozzászoktam, hogy 2 óránként evés van. Ami külön örömmé tette mondjuk a sétát, ugye.
A fordulópont a szombati Santana koncert volt, illetve az, hogy a lelkiismeret-furdalás miatt úgy éreztem, nincs elég tejem. Mivel a szoptatós teám már rég elfogyott, és valószínűleg placebo volt amúgy is, ezért bevetettem a Szoptatás c. könyv ide vonatkozó tanácsát, nevezetesen, hogy ilyen esetekben lehet, sőt, kell is két mellből szoptatni. És láss csodát: Sári az egyikből kiszívott 70 ml-t, amivel ugye frankón ellett volna kb. 1.5 órát, de megkínáltam a másikkal, és abból még kiszopizott 60-t. Ami összesen 130 ml. Ezzel már kibírt 3 órát, sőt, következő alkalommal már összesen 140 ml-t szopizott (hasonló arányban), és azóta is ez az adag áll. Érdekes, mert szerintem egy mellemből is tudna ennyit enni, legalább is én utána még tudnék fejni 30-40 ml-t biztosan, csak szerintem lusta a kisasszony. A vége ugyanis elég sűrű, gondolom, nem is jön olyan erővel, mint az elején, és mivel már nem olyan borzasztó éhes, gondolom, nincs kedve strapálni magát tovább. Ebben is az apjára van: ő is megelégszik a minimális erőfeszítéssel elért minimális eredménnyel (minimin stratégiának hívják a közgazdaságtanban).
A két mellből szoptatás egyébként szépen feltúrbota a tejtermelést is: ma reggel Sári az egyik mellemből 110-t evett, a másikból már "csak" 40-t. Ez volt 6-kor, kíváncsi vagyok, meddig bírja ennyivel.
Egyébként tegnap mértem először nettó 6 kiló fölötti értéket (6030 g), persze, ez attól is függ, hogy mennyit kakilt és mennyit evett előtte, szóval szerintem most úgy 5995-6050 g között ingadozhat a súlya.
Viszont teljesen elfelejtette a hasról-hátra forgást, sőt, újabban hason feküdni is megutált: amint odafordítom, szinte azonnal elkezd hisztizni. Azt olvastam az 1990-es kiadású angol Practical Parenting folyóiratban, amit az akkor kismama nagynéném tett el szűkösebb időkre, hogy előfordul, hogy a baba "elfelejt" egy képességet azért, hogy egy másikat gyakoroljon (pl. elfelejt forogni, hogy megtanulhasson fogni), mert az új képesség teljesen leköti a kis agyát, de szerintem Sári a fogással sem haladt előre egy kicsit sem, annak ellenére, hogy minden nap gyakoroljuk. Viszont rengeteget beszél, ha énekelek, velem "énekel", változatlanul mondja, hogy "Apuci", oldalra tök ügyesen fordul, sőt, néha oldalra fordulva alszik, és a kedvenc mondókája a "Volt egyszer egy Mehemed" aminek a végén (amikor Mehemedet tökön rúgják a tehenek) jókat kacarászik, néha már hangosan is. Tisztára mintha értené... A fejét továbbra sem emeli ültetésnél, pedig ezt is minden nap csináljuk, akárcsak a forgásokat. Sőt, újabban egy kis tornát is kieszközöltem, az egész max. 5 perc, és eléggé élvezi.
Szóval értelmi fejlődésből 5-ös, fizikaiból 3-as. Még jó, hogy ez nem verseny.
Mondtok, amit mondtok