Egy hét alatt másodszor járok a sürgősségin - rámjár a rúd, mióta itthon vagyunk. 

Tegnap délután, miután megvettük a komódokat a Kikeában (ahogy Cs. nevezi), elkezdett fájni a térdem. Semmi különös nem történt, csak fájt. Estére már olyan durván fájt, hogy mozdítani sem nagyon bírtam, és azt vettem észre, hogy az egyik csontom mintha jobban kiállna, mint korábban. Mivel reggelre sem múlt el a dolog, bementünk a kórházba.

Nem hülyéskedek, de legalább 1 percet voltam a rendelőben, beleértve a zárójelentés begépelését, kinyomtatását és aláírását is. A doki persze megnézte a lábamat, megrángatta, én kiabáltam, hogy kurvára fáj, mire ő megkérdezte, hogy hányszor műtötték, mondom, négyszer, erre ő, megerőltettem-e, mondom, költözünk, erre ő: akkor az lesz az, pihentessem, és vegyek be fájdalomcsillapítót. Még csak meg se röntgenezett!

Azóta is alig tudok menni, de pihentetem - egye-bassza. Legyen a dokinak igaza...