Sári tegnap este 10-kor felsírt, én pedig épp a CSI NY-t néztem, ahol a csúcsára ért a történet, mert kiderült volna, hogy a két siheder miért gyilkolta meg brutális kegyetlenséggel a barátnőjük apját, ezért inkább beküldtem Cs.-t. Aki ugyan puffogott, de bement, és kivette Sárit a kiságyból.

Szegénykém csak sírt, csak sírt, nem akart megnyugodni az apjánál, de már csak pár pillanat volt a történet beteljesedéséig - ekkor viszont Sári már annyira sírt, hogy nem bírtam tovább. Átvettem, és nálam azonnal megnyugodott.

Nyilván nem az apjára számított.

Akit amúgy mindennél jobban imád, ha meglátja, annyira örül, hogy majdnem elrepül, ha pedig Cs. felveszi, olyan büszke, mintha most vette volna át a Nobel-díjat... de este hozzám szokott bújni, én kellek neki, csak és kizárólag.

Így hogy megyek bulizni?

És egy kérdés maradt csak: mi volt az indíték? Help pls...